Kincskereső kisködmön - Rab ember fiai

Móra Ferenc (1879-1934) olyan klasszikusa a magyar irodalomnak, akit nemcsak tisztelnek, szeretnek, de mindmáig olvasnak is. Egy kiskunfélegyházi szűcsmester fia volt.



Kincskereső kisködmön című önéletrajzi elemekre épülő ifjúsági regénye egy kisfiúról szól, aki egy mindenható saját tündérre vágyik. Édesapja, a szűcs megígéri, hogy készít neki egy varázsködmönt, amelybe szíve minden szeretetét belehímzi, a tündérek ugyanis "a szívében laknak az embernek, s onnan röpködnek ki, ha kedvük tartja". A ködmön azonban csak a gazdája számára lesz varázserejű, és csak akkor, ha az becsületes, jó gyerek, különben a ködmön szorítani fog.



A Rab ember fiai című ifjúsági történelmi kalandregény Apafi Mihály fejedelem idején játszódik a 17. századi Erdélyben. Valóságos és fiktív szereplőket sorakoztat fel azokból az időkből, amikor az erdélyi fejedelem mindennapi sorsa részben a török, részben a Habsburg politikájától függött. Az Apafi udvarában megismert Szitáry-fiúk - a rab ember fiai - nyomozásba fognak az apjukat ért igazságtalanság felderítésére. Gyerekfejjel, kitaszítottként egész Erdélyországot bejárják, hogy visszaszerezzék az apjuk becsületét.



"Most jöttem rá, a számadás napjaiban - írta Móra Ferenc az élete vége felé -, hogy én is ugyanazt teszem, mint apám. Tulipánokat és rozmaringokat hímezgettem, csak ő drága tűvel, én olcsó tollal, (...) de mindig olyan tiszta szívvel és becsületes szándékkal, mint az apám."