Nincs engedélyezve a javascript.
„Arról írok és arról énekelek, ami emberileg is inspirál” - Beszélgetés Molnár Ferenc Caramellel

„Arról írok és arról énekelek, ami emberileg is inspirál” - Beszélgetés Molnár Ferenc Caramellel

február 9.

Decemberben arra bíztattuk Facebook-követőinket, hogy tegyék fel kérdéseiket Caramelnek. Köszönjük mindenkinek, rengeteg hozzászólás érkezett! Januárban összeültünk, és néhányat át is beszéltünk vele. Íme, rövid interjúnk a 2018-ban is új lemezre készülő Molnár Ferenc Caramellel.

Nagyon sok kérdés érkezett hozzád decemberben, így igyekeztünk nagyjából csoportokra bontani, hogy mi az, amire a rajongóid kíváncsiak. Elsőként mesélj nekünk arról kérlek, hogyan születnek a dalaid, mi inspirálja a zeneszerzést és a dalszövegeket, illetve hogy kik a példaképeid?

Konkrét példaképem nincsen, de nagyon sok előadót követek és tisztelek itthon és a nagyvilágban is. És ez persze nem csak a zenére korlátozódik. Vannak gondolkodók, olyan értékrenddel bíró írók, festők, akár filozófusok, akiknek a munkásságát nagyra tartom. Közben pedig állandóan nyitott szemmel járok a világban, és igyekszem odafigyelni mindenre, amiből tanulhatok, ami úgy érzem,az én értékrendemmel és gondolkodásommal is egyezik.

Nagyon nehéz megfogalmazni, hogyan születnek a dalaim. Az ihlet kiszámíthatatlan dolog. Annyi biztos, hogy mindig nálam van a telefonom, amibe jegyzetelek, és gyakran énekelek is. Amikor ébren vagyok,gyakorlatilag bármikor felütheti a fejét egy dallam vagy éppen egy gondolatfoszlány. De néha csak úgy kiszakadnak a dalok az emberből, és mindig az adott hangulattól függ, hogy ezt milyen folyamat eredményeképpen tudom dalba önteni.

Állandóan fürkészem a világot, és azonnal leírom vagy felveszem azt, amit értékesnek és izgalmasnak találok. Utána ezeket a hangulatokat egységes formába öntöm. Egy-egy dallam hangulatához megfelelőszöveget keresek, vagy éppen fordítva. Arról írok és arról énekelek, ami visszatükrözi a gondolataimat, ami emberileg is inspirál, közben pedig arra törekszem, hogy ezeket egy univerzálisabb síkra helyezzem. Szeretem, ha ezeket az ihletett és olykor igen privát pillanatokat rajtam túlmutatva, általánosabban tudom egy-egy dalban megfogalmazni.

Hogyan készülsz fel egy ilyen nagyszabású koncertre, mint a karácsony előtti fellépésed? Milyen érzés ennyi ember előtt fellépni?

Elképesztően izgalmas folyamatról beszélünk, aminek egy csodálatos és hatalmas energiával felizzó esemény a kimenetele. Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki segít a koncertek megvalósításában, és rengeteget kapok azoktól a nézőktől is, akik eljönnek az előadásokra. A felkészülés egy ilyen eseményre gyakorlatilag egy életen át tart, hiszen folyamatosan raktározzuk magunkban a tudást és a tapasztalatot, amit egy-egy koncert alkalmával megmutatunk a közönségnek. Szigorú értelemben véve nagyjából egy év alatt áll össze egy ilyen koncert. Már tavaly januárban elkezdtük tervezni, folyamatosan ötleteltünk és egyeztettünk a stábbal. A sok technikai megbeszélést és agyalást pedig három hónapos próbafolyamat követte. Ahogy mindig, most is csak az utolsó pillanatra állt össze a produkció, de örömmel mondhatom, hogy baki nélkül csináltuk végig, pedig ez volt a legnagyobb önálló koncert eddigi karrierem során.

Emlékszel-e még az első pillanatra, amikor felfedezted magadban a tehetséget az énekléshez?

Amióta az eszemet tudom, énekelek, így első pillanatról nehéz beszélni. Arra viszont határozottan emlékszem, hogy mikor döntöttem el, hogy hivatásszerűen szeretnék a zenéléssel foglalkozni. Akkoriban egy üveggyárban dolgoztam, és egy éjszakai műszak alkalmával hallottam meg a Megasztár felhívását. Szinte egyből beadtam a jelentkezésemet.

Ha annak idején nem ismer volna meg egy ország a Megasztárban, akkor feladtad volna az éneklést?

Nem hiszem, hogy feladtam volna bármit is, hiszen ahogy mondtam,ez a dolog mindig is velem volt. Ha akkor nem fordulok ebbe az irányba, akkor mára már biztosan beleőrültem volna. Nem tudom, mi lenne, de ha nem lett volna a Megasztár, ma biztosan egészen mással foglalkoznék, és bizonyára nem lennék ennyire boldog ember.

Mi tölt fel a zenén kívül?Mi az, ami megnyugtatja a lelkedet, ami kikapcsol?

Elsősorban persze a család jelenti számomra a kikapcsolódást.Máskülönben nagyon vizuális típus vagyok, rettentően szeretem a jó filmeket,vagyis ha nem a zenélésről van szó, akkor egészen biztosan filmnézéssel kapcsolok ki, bár sok időm sajnos nincsen rá. Ugyanígy vagyok a sporttal. Mára sikerült beépítenem, hogy minden reggel egy kis mozgással indítok, ez ad egy jó alapot a napomnak. A sport segít abban is, hogy ne agyaljuk túl a mindennapokat. De különben próbálok nyitott lenni, és folyamatosan tanulom, keresem azokat a dolgokat, amik kikapcsolnak.

Mik a jövő évi terveid munka és család terén?

Némiképpen váratlan a dolog, de úgy néz ki, hogy a tavalyi után idén is ki fogok jönni egy lemezzel, mert sok dalom összegyűlt, annak ellenére is, hogy rengeteget dolgoztunk az elmúlt évben. Az új lemezhez természetesen szeretnék klipeket is készíteni majd, illetve egyre jobban közeledik a júniusi Budapest Parkkoncertem is. Közben már hozzáfogtunk a decemberi évzáró fellépés előkészítésének,amit ezúttal nagy valószínűséggel és egy duplaestés megoldással ismét a Vígszínházban tartunk. Mindemellett pedig szeretnék minél több helyen fellépni az országban, mert a zenekarom most nagyon jó formában van. Próbáltunk kicsit megújulni, változatosak lenni, és kibővítettük a repertoárt is, amit szeretnék megmutatni az embereknek. És persze szeretném a lehető legtöbb időt tölteni a családommal is. Egyre többet beszélünk a családbővítésről is, aminek ha nem isidén, de a közeljövőben biztosan elérkezik az ideje.