

Tavaly nyáron ismét felfedeztem magamnak Bohumil Hrabalt. Előzőleg csupán két közismert és nagyszerű kötetét olvastam, a belőlük készült filmek hatására. Most ez volt a nyolcadik könyv, amit a szerzőtől olvastam. Ez a kiadvány két szókimondó, meglepően mély bölcsességekkel átitatott kisregényét tartalmazza. A fajsúlyosabb, Túlságosan zajos magány a nyitó darab a címadó történet mellett. Tovább a cikkre...