Magyar fátum 1914-1921

Csonkaréti Károly hadtörténész, aki az elmúlt évtizedekben elsősorban az első világháború időszakának hadtörténeti kérdéseiről, haditechnikai eszközeiről fejtette ki írói tevékenységét.
A kötet( 1914-1921) szorosan illeszkedik az első világháborúval kapcsolatos társadalom és történettudományi munkák sorába, amely megjelentetésével jelentősen hozzájárul az e korszakkal kapcsolatos ismeretek bővítéséhez.

A Magyar fátum az 1918-1921 közötti magyar történelmet eleveníti fel, de bevezetőként az 1941-1915 közötti fronteseményeket is bemutatja egy tartalékos (népfelkelő) főhadnagy feleségéhez írt tábori lapjain keresztül, a bevonulásától a fronton bekövetkezett hősi haláláig. Ezt egészíti ki a veszprémi 31. honvéd gyalogezred története, valamint két hadnagy sógorának néhány lapja a 8. tábori honvéd tüzérezredtől és a cs. és kir. 90. gyalogezredtől.
A szerző a köteten végigvonuló személyes családi motívum mellett felidézi a háttérül szolgáló politikai és hadtörténeti eseményeket: az őszirózsás forradalmat, a padovai fegyverszüneti megállapodást, a Károlyi Mihály által kezdeményezett belgrádi konvenciót, a román, szerb és cseh megszállást, a Magyarországi Tanácsköztársaságot. Trianon történései után olvashatunk a Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság kikiáltásáról, a felkelők harcairól Nyugat-Magyarországért, a Lajtabánság létrehozásáról, a magyar kormány küzdelmeiről Baja és Baranya visszaszerzéséért és Sopron megmaradásáért. Ezenkívül megismerjük a két legbátrabb falu, Kerca és Szomoróc, a leghűségesebb város, Sopron és a velencei egyezmény nyomán visszakerült tíz falu történetét is.