Szex, halál, menüett

Nincs olyan kezdő zongorista, aki a hangszerrel való ismerkedése során ne találkozott volna az Anna
Magdalena Bach 1725-ös kottafüzetéből származó G-dúr menüettel. A nagy zeneszerző, Johann
Sebastian Bach második feleségének neve főként kottafüzeteinek, valamint annak köszönhetően
maradt fenn, hogy kulcsfigurája volt a zeneszerző népes családjának – négy mostohagyereket és
tizenhárom saját gyereket nevelt. A szerző, David Yearsley azonban most új nézőpontból tekint
hősnőjére, Anna Magdalenára: életét immár nem csupán a gondos családanya és a férjének mindig
biztos családi hátteret nyújtó szerető feleség pozíciójából szemléli. A Cornell Egyetem
zenészprofesszora igyekszik bemutatni a 18. századi női szerepet – sok kordokumentummal és
gondolatkísérlettel. A kötetből megismerhetjük a puritán lutheránus elvek szerint szerveződő
családokat, betekintést kapunk a korszak etikájába, megtudjuk, mi volt az az ars moriendi (a
meghalás művészete), de a szerző elviszi olvasóját a korabeli lagzikba is, ahol a násznagyok pajzán,
sikamlós rigmusokkal szórakoztatják a nagyérdeműt. Yearsley három évszázad távlatából próbálja
végiggondolni, milyen sorsa lehetett volna Anna Magdalenának sikeres énekesnőként egy másik
korban, de arra is fény derül, milyen mostoha sors jutott akkoriban a pártában maradt lányoknak és
az özvegyasszonyoknak – miként Anna Magdalenának is férje halála után.
A számos kép és kottapélda gazdagon illusztrálja a leírtakat. A zenészprofesszor egyszerre írt
tudományos művet annak minden elvárásával együtt, valamint a közönség számára szóló
szórakoztató olvasmányt egy nőről, akinek az életét bár számos regényből, színdarabból ismerhetjük
már, itt a világ egyik legnagyobb zeneszerzőjének egyenlő partnereként találkozhatunk vele.