Leírás a könyvről
Faludy György a múlt század harmincas éveinek végén a világirodalom ezer legszebb versét készült lefordítani. A végül 1988-ban napvilágot látott kötetbe hétszáznál valamivel több európai és hétszáznál valamivel kevesebb arab, héber, japán, kínai, perzsa és szanszkrit mű került, köztük legalább ötszáz olyan vers, amelynek korábban nem létezett magyar fordítása.
A Test és lélek így a tervezett ezer költemény helyett mintegy ezernégyszáz nagyszerű művet tartalmaz Faludy György semmi mással össze nem vethető fordításában.
Ezt a fél évszázadon át érlelt, grandiózus kötetet túlzás nélkül nevezhetjük Faludy egyik főművének.
Faludy György eredetileg 1942-43- as határidővel vállalta el az Új Idők Könyvkiadónak egy ezer versből álló világirodalmi antológia elkészítését. A történelem azonban közbeszólt, a fordítások nem készültek el a vállalt határidőre, sőt 1946-ra, amikor a költő első emigrációjából hazatért, a kiadó is megszűnt. Több száz elkészült fordítás kézirata elveszett vagy megsemmisült.
Faludy azonban nem adta fel a nagyszabású tervet, és amikor éppen lehetősége volt az alkotásra, újra és újra nekikezdett a fordításoknak, a végsőkig tökéletesítve és tisztogatva az antológiát. E több évtizedig tartó, heroikusmunka eredménye a Test és lélek - válogatás, amelyből képet kaphatunk a világköltészetéről, de még pontosabbképet kaphatunk magáról Faludy Györgyről.
Faludy György (1910-2006)
Pomogáts Béla találóan a modern magyar költészet Odüsszeuszának nevezte Faludyt, aki Budapesten született, budapesti és más európai egyetemeken tanult, majd 1938-ban Párizsba ment, s onnan Algérián keresztül az Egyesült Államokba emigrált. A II. világháború után tért vissza Magyarországra, 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, három évet töltött a recski kényszermunkatáborban. Az '56-os forradalom után Bécsen és Párizson át Londonba vezetett az útja. A hatvanas években élt Firenzében és Máltán, majd 1967-ben Kanadában, Torontóban telepedett le. A rendszerváltáskor költözött ismét Magyarországra, 2006-ban bekövetkezett haláláig itt élt.