Orosz napló

Magyarországon olvasva, Magyarországról nézve ma nehéz elképzelni nyugtalanítóbb szöveget, mint Anna Politkovszkaja naplója. Ez a könyv nem fikció. Egy újságíró feljegyzéseit kísérhetjük figyelemmel a kétezres évek első évtizedéből. A higgadtan elemző, helyenként fragmentált írások sorozata Putyin első újraválasztásától követi és közvetíti az orosz parlamentáris demokrácia felszámolásának lépéseit. Bemutatja azt a megrázóan ismerős folyamatot, amelynek eredményeképpen mára senki más nem nyerhet választásokat a világ legnagyobb területű országában, kizárólag az elnök saját politikai szervezete, az Egységes Oroszország Párt. És ismerjük a történet végét is: Politkovszkaját, a munkáját végző újságírót bérgyilkosok ölték meg 2006 őszén. De addigra már úgyis minden eldőlt. A halálához vezető út olyan számunkra, mint egy vörösen villogó riadójel. Figyelmeztet, hogy veszélyben vagyunk.

Az Egy orosz naplója tanúságtétel: tanúsítja, hogy Politkovszkaja dühödten tiltakozott az ellen, hogy a könnyebb utat válassza - és szörnyű árat fizetett érte. Egy elkorcsosuló társadalom megalkuvást nem ismerő, zseniális leleplezését olvashatjuk a valaha élt legbátrabb újságíró tollából.



Ha valaki úgy érzi, hogy vigaszt tud meríteni az "optimista" előrejelzésből, hát tegye - írja. Biztos, hogy úgy könnyebb, de az is biztos, hogy ezzel aláírjuk unokáink halálos ítéletét