A Nemzet Színészei

"A NEMZET SZÍNÉSZEI - Így csupa nagy betűvel, mindig misztikumok voltak számomra. 'ISTENEK'! Mégis úgy éreztem, mintha rokonaim, barátaim lennének. A bármikor kezdeményezhető családi összejövetelek kedves, vidám bohémjai, komédiásai, a legmélyebb drámák megszólaltatói. Jelentős, különös színei a hazai színjátszásnak.
Volt, aki elsőre fogadott és örült, hogy könyv készül róla és művésztársairól. Valakivel számos esetben egyeztettem telefonon, így is csak nagy sokára jött létre a beszélgetés. Vajon magukhoz engednek-e? Megnyílnak-e a bezárt kapuk? Leírhatatlan élményeket, benyomásokat szereztem a találkozások alkalmával. Játszottak és önmagukat adták egyszerre. Színház volt a szó legnemesebb értelmében. Beengedtek lakásaikba, bepillantottam életük hétköznapjaiba. A művész boldog, remél, szerepet tanul, sír, bosszankodik. Beszélget, vitatkozik, mint bárki más. Játék ez? Vagy valóság? Hiszen 'színház az egész világ...' Számukra nem leleplezhetők. Az tudják, amit senki más... Titkainkat ott legbelül.
'Júliához' tűzoltólétrán másztam fel, szerelme most is megbabonázó. Továbblendített. A tejesember nem hagyott szomjan. Együtt énekeltük a 'Ha én gazdag lennék' című dalt. Amelyik 'Kutya' ugat, az nem harap. Falkájába meghívás nélkül is belépnék. Nagyon tetszett, hogy elsőként, és önzetlenül 'karolt' fel Raksányi Gellért.
Mindenkinek hálával tartozom. Köszönet mind a tizenhárom művésznek, a nemzet színészeinek."