Nagykövet asszony

Jött, látott és megírta. Eleni Kounalikis, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete megírta a 2010 és 2013 között szerzett tapasztalatait, élményeit, személyes véleményét, azt is, amit szolgálati ideje alatt nagykövetként nem tehetett meg. A hivatásához kötődő szigorú előírások akkor ezt nem tették lehetővé. Felidézi találkozásait Orbán Viktorral mint a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjével, majd már miniszterelnökkel, és nem rejti véka alá, hogy milyen benyomások érték attól az időponttól kezdve, amit az emberek "Orbán Viktor kétharmados forradalmának" neveznek.
Mesél családi indíttatásairól, arról, miként valósult meg az álma, hogy görög származású, első generációs bevándorlóként, sikeres üzletasszonyból egyszer az Egyesült Államok nagykövete legyen. Felidézi, ki mindenki segített neki abba, hogy diplomataként sikeresen tudjon eligazodni és cselekedni azokban az években, amikor az új Alaptörvény elfogadása után több száz olyan törvény következett, amelyek szerinte megkérdőjelezték a sajtószabadságot, az igazságszolgáltatás függetlenségét, elősegítették a szélsőjobboldali befolyás, az intolerancia erősödését, és a miniszterelnök köré koncentrálták a hatalmat. Neki pedig mindenkor szem előtt kellett tartania, hogy a "magyar törvényekről a magyarok döntenek", nem amerikai tisztségviselők. Ugyanakkor mély meggyőződése, hogy bármely egészséges demokráciában a nyilvános vita és párbeszéd döntő szerepet játszik abban, hogy a kormány úgy működjön, ahogyan Abraham Lincoln leírta: az emberekről, az emberek által, az emberekért.